Kis Rágcsálók


Az egyiptomi tüskésegér vagy közönséges tüskésegér (Acomys cahirinus) az emlősök (Mammalia) osztályának a rágcsálók (Rodentia) rendjéhez, ezen belül az egérfélék (Muridae) családjához tartozó faj.

Előfordulása:
Az egyiptomi tüskésegér megtalálható Afrikában, Ázsiában és Európa egyes szigetein

Az állat testhossza 9.4-12.8 centiméter, farokhossza 9-12 centiméter és testtömege 40-85 gramm. Jellemző a hátán levő tüskeszerű, felmereszthető sörte, amelytől külseje félreismerhetetlen. Hosszú farka csupasz. Bundája világos homokszínű vagy barnás, hosszú bajuszszálai vannak. Testfelépítése meglehetősen erőteljes.
Az egyiptomi tüskésegérnek a mészkőhegyek köves, száraz tájai vagy a mediterráneum keleti felének törpe bozótjai alkotják a lakóhelyét. Az állatnak, ha valamennyire is nedvdús tápláléka van, teljesen függetleníti magát a víztől, és rendkívül száraz területen is megél, ha ott elegendő táplálékot talál. Az esti szürkületben és éjszaka a tüskésegerek elképesztő gyorsasággal és ügyes fordulatokkal surrannak ide-oda. Napközben sziklarepedésekben és üregekben húzzák meg magukat, így a nagy hőség óráit elkerülik.

A fiatalok körülbelül 3 hónapos korukban ivarérettek, a párzási időszak rendszerint február végén kezdődik. A nőstény 38-39 napig vemhes. Egy-egy alkalommal 3-4 kölyköt vet, szemük nyomban nyitott, és sokkal fejlettebbek, mint más egérfélék kicsinyei.





A dzsungáriai törpehörcsög (Phodopus sungorus) az emlősök (Mammalia) osztályába a rágcsálók (Rodentia) rendjébe és az egérfélék (Muridae) családjába tartozó rágcsáló. 1-2 évig él.
Valamikor sokat vitatkoztak arról, hogy a Campbell-hörcsög (Phodopus campbelli) alfaja-e. A vita lezárásaként külön fajként ismerték el a Phodopus sungorust.

A két faj nem válik el egészen egymástól. Hasonlóságuk miatt könnyen összetéveszthetők, ezért gyakori a véletlen fajkeveredés. Ez kihalással fenyegeti mindkét fajtát.
Tartható terráriumban is és ketrecben is; ennek mérete legalább 35–40 cm legyen. Számukra a 20-25°C ideális. Télen se legyen hibegebb 15°C-nál. Ne érje őket huzat, vagy közvetlenül tűző napfény. Éjszakai életmódja miatt ne tegyük hálószobába!

Mindenféle magkeveréket megesznek mellé sok zöldség és gyümölcs, fogkoptató a folyamatosan növő fogak ellen!



A Roborovszkij-törpehörcsög (Phodopus roborovskii) az emlősök (Mammalia) osztályába, a rágcsálók (Rodentia) rendjébe és az egérfélék (Muridae) családjába tartozó rágcsáló. Nevét Vszevolod Ivanovics Roborovszkij orosz felfedezőről kapta.
Származása
Meglehetősen távolról, Oroszország Kínával és Mongóliával határos területéről került Európába, majd Magyarországra is. Eredeti élőhelyén főleg a sztyeppés, félsivatagos területeken él.
Népszerűsége annak tudható be, hogy még a hörcsögök közt is ez a faj fejlődik a legkisebbre, testhosszúsága maximum 7,5-9,2 cm, a farokhossza csupán 0,8-1,1 cm. Szemei és fülei a testéhez viszonyítva nagyok és feltűnőek. Hátát zsemlebarna és fekete, torkát és hasát fehér, nagyon finom tapintású szőrzet borítja, ezzel még a -15 °C-ot is túléli. Lábai nagyon kicsik.
Májustól szeptember végéig szaporodik. A nőstény 20-22 napig vemhes. Egy-egy fialáskor 3-9 utódot hoz a világra. Az átlagos alom öt-hat egyedből áll.
Származási helyén föld alatti kotorékban él, amely 30–50 cm-re van a földfelszíntől, és két kijárattal rendelkezik.




A hörcsög talán az egyik legkedveltebb rágcsálófaj hazánkban. Mivel tartási körülményeit tekintve nincs szükség különösebb előkészületekre, s az ára is alacsony, nagyon sokak választása erre az apró állatkára esik.
Rendszertanilag a rágcsálók rendjébe, azon belül a hörcsögfélék családjába tartozik. Alig egy évszázaddal ezelőtt fedezték fel. A tenyésztők odaadó munkájának köszönhetően ma már az eredetileg barnás színű hörcsögöket szinte minden színárnyalatban beszerezhetjük...

Jobb kedveli az üveg terráriumot mint a ketrecet, szinte bármit megeszik de főleg magokat és zöldség gyümölcsfélét esznek. Keveset isznak!



A degu (Octodon degus) az emlősök (Mammalia) osztályába a rágcsálók (Rodentia) rendjébe és a csalitpatkányok (Octodontidae) családjába tartozó közkedvelt faj.

Dél-Amerikából származnak, magyar nevük is innen ered, chilei, amerikai mókusnak is hívják.
Testhossza a farok nélkül 15–20 cm. A kifejlett példányok nagyjából akkorák lesznek, mint egy kisebb patkány. Bundájuk felül szürkésbarna, a has oldalán krémszínű. Fogai, mint a legtöbb rágcsálónak, állandóan nőnek. A fiatalok foga fehér, az idősebbeké narancssárgás. Füle nagy, hallása is kitűnő. Szeme hasonlóan a legtöbb rágcsálóhoz teljesen fekete. A sötétben jól lát. A farka végén található bolyhos részt szemrebbenés nélkül elhagyja, ha ott emelik meg.
Saját maguk által kivájt üregekben élnek. Legtöbbször egy hűs árnyékot biztosító bokor alá költöznek. Nappal nem jönnek elő fészkükből, csupán napnyugtakor, vagy amikor már a Hold is feljött, hogy apró magokat gyűjtsenek.
A sivatagban szinte kizárólag apróbb magvakkal táplálkoznak, melyeket vagy összegyűjtenek, vagy helyben elfogyasztanak. Ha ragadozó, vagy más veszély közeledik, egyszerre mind eltűnnek földalatti labirintusaik bejáratain.