Elevenszülő halak | Általánosságban elmondható, hogy az elevenszülő fogaspontyok vad típusai nem találhatóak meg minden kontinensen, csak Észak-Amerika déli részén, Közép amerikában és Dél-Amerika trópusi és szubtrópusi övezetében. Azonban a maláriát terjesztő szúnyogok elleni harc során nagyon sok helyre behurcolták ezeket a kis halakat, és mára már Afrikában, Európában és Ázsiában is elterjedtek. Ahogy a zsírúszó a pontylazacok egyedi külső sajátossága, úgy az elevenszülőknek is megvan ez a megkülönböztető jegye: a genopódium, vagyis a hím halak farok alatti úszója, ami egy jellegzetes termékenyítési szervvé alakul át. Az elevenszülők általában véve nem agresszívek és nagyon jól társíthatók hasonló méretű halakkal, természetesen van néhány kivétel is, amelyek ragadozó természetűek és inkább külön akváriumba valók. A legtöbb elevenszülő csapatban érzi jól magát, ezért érdemes legalább 5-6 egyedet tartani belőlük. A csapatban hamar kialakul egy hierarchia, amiből a domináns hím kitűnik, a legszebb és legragyogóbb színezetével. Érdemes egy hímhez 3-4 nőstényt tenni, különösen, ha több hímet is szeretnénk egy akváriumban tartani, mert így könnyen csökkenthetjük a hímek közötti rivalizálást. Tartásukhoz inkább a keményebb víz a jobb választás, mert lágy vízben sokkal érzékenyebbé válnak a különböző betegségekkel szemben. Hogyha csak lágyabb víz áll rendelkezésre, akkor célszerű 10 liter akváriumvízhez 1-1,5 kávéskanálnyi jódmentes sót adagolni. Az elevenszülőknek megvan az a nagy előnyük a többi ikrarakó halhoz képest, hogy az utódok szinte teljesen kifejlődve jönnek világra, és azonnal el tudnak bújni a ragadozók elől. A nőstények, ha hím is van mellettük, folyamatosan meg vannak termékenyítve, és megvan az a különleges tulajdonságuk is, hogy a fel nem használt spermát el tudják raktározni, akár hónapokig is. Ezért lehetséges az, hogy a nőstények teherbe tudnak esni, még akkor is, ha már nincs hím az akváriumban. | ||||
Black molli | |||||
Sárkánymolli | |||||
Dalmata molli | |||||
Ezüst molli | |||||
Borostyán molli | |||||
JAFFANARANCS molli | |||||
Gömbmolli | |||||
Mexikó kardafarkúhal; XIFÓ | |||||
Platti | |||||
Papagáj platti | |||||
Endler guppi | |||||
Guppi | |||||
Vitorlás fogasponty | |||||
Félcsőrös csuka | |||||
Sávos fogasponty /Aphyosemion bivittatum bivittatum/ Hazája Nyugat-Afrikai mocsarak és állóvizek. Minden élő eleséget szívesen fogyaszt.8-10 cm-es testnagyságot ér el. A 23-25 C fokos vízet szereti. Jól tartható társas akváriumban. Vöröstorkú díszcsuka /Epiplatys chaperi/. Hazája Afrika /Libéria/, ahol kisebb édesvízi tavakban él. A hímek testmérete 6-6,5 cm-es,míg a nőstények 5-6 cm-es testnagyságot érhetnek el. Szereti a lágy,24-26 C fokos akvárium vizet. Társas akváriumban is jól tartható,bár más halak társaságában félénk, meghúzódik, keveset mozog | |||||
Ikrázó Fogaspontyok | |||||
Arany csuka | |||||
Vöröstorkú Díszcsuka | |||||
Sávos Fogasponty | |||||
Csíkos Csuka | |||||
Márnák Dániók | A pontyfélék a legnépesebb halcsalád a Földön. Megtalálhatók Európában, Ázsiában, Afrikában és Észak-Amerikában. Szinte az egész család édesvízben él, csak nagyon kevés tolerálja a brakkvizet. A pontyfélékre jellemző tulajdonság a kevés számű őrlőfog, amely 1-3 sorban helyezkedik el a garatban. Ha van, akkor maximum 2 pár bajuszuk van, kivétel ez alól a Gobiobotia nemzetség. A fejükön nem található pikkely. A pontyfélék (Cyprinidae) erőteljes, általában zömök, közepes nagyságú, színes halak. A legtöbb pontyféle mindenevő, de akad néhány amelyik csak növényeket eszik. Általában nem kényesek a vízminőségre, de amikor szaporodnak, szükségük van lágy (eső vagy ozmózisos) vízre. A pontyfélék legtöbbször a nyílt vízben ívnak, vagyis nem készítenek fészket, csak elszórják az ikráikat, és az ikrák ott kelnek ki ahová leestek. Csak negyon kevés pontyféle gondoskodik a kishalakról. A három legnagyobb nemzetség a pontyfélék között a barbus, a rasbora és a danio. Rózsás díszmárna /Barbus conchonius/. Hazája Elő-India északi része, Bengál és Asszám. Igénytelen faj, a víz minősége iránt nem érzékeny. Viszonylag jól tűri a hidegebb hőmérsékletû vizet is, azonban szép színét csak 20 fok feletti hőmérsékleten mutatja meg igazán. Békés természetű halfajta. Egyaránt táplálhatók száraz és élő eleséggel. Ékfoltos razbóra /Rasbora heteromorpha/. Ennek a kb. 4 cm-es testnagyságot elérő halfajtának az őshazája a Maláj-félsziget, Thaiföld és Kelet-Szumátra. A lágy és savanyú kémhatású, 22-24 C fokos, tiszta vizet kedveli. Valamint a növénnyekkel dúsan beültetett akváriumot szereti. Kimondott csapattal, igazi szépsége csak így érvényesül. Őves díszcsík /Botia macracantha/. Ennek a 15 cm-re is megnövő halfajnak a hazája Szumátra és Borneó. Társas, rajokban él, a vízfenék közelében. Szereti a 25-26 C fokos vizet, valamint a sűrű növényzetet. Mindenevő, kedveli a csigákat és a szúnyoglárvát. Gyakran használják akváriumokban csigamentesítésre. Malabári dánió /Danio malabaricus/. Ennek a 10-12 cm-es méretet elérő halfajtának a származási helye: Elő-India nyugati partja, valamint Ceylon. Szereti a 22-24 C fokos vizet. Kimondottan csapathal, lehetőleg 6-8 darabnál kevesebbet ne tartsunk egy csapatban. Falánk, mindenevő halfajta. A nőstény teltebb, kevésbé élénk színű. Viszonylag nagy minimum 100-150 literes akváriumban tartsuk őket. Szumátrai díszmárna /Barbus tetrazona/. Hazája a Maláj-félsziget és Szumátra, ennek a 6 cm-re megnövő halfajtának. Az akvárium vízhőmérséklete 22-25 Cfok között legyen. Vitorláshalat, gurámi fajokat és legyezõfarkú guppikat ne rakjunk velük egy akváriumba, mert csipkedésükkel megsértik az említett fajok úszóit, valamint tapogatóit. Jó étvágyú halfaj. Az élő és száraz haleleségeket egyaránt szívesen fogyasztja. | ||||
Vörös karcsú díszmárna | |||||
Bóbitás díszmárna | |||||
Szumátrai díszmárna | |||||
Zöld szumi | |||||
Albínó szumi | |||||
Zebra dánió | |||||
Leopárd dánió | |||||
Malabári dánió | |||||
Színjátszó dánió | |||||
PINK dánió VÖRÖSDÁNIÓ | |||||
Galaxy "razbóra"/Gyöngy dánió | |||||
Ollófarkú razbóra | |||||
Ékfoltos razbóra | |||||
Vörössávos torpedómárna | |||||
Panda algázómárna | |||||
Color TETRA | |||||
MIKULÁS lazac | |||||
"Labeo frenatus" | |||||
ALBÍNÓ Labeo frenatus | |||||
Stendhal hal | |||||
Cápamárna | |||||
Fonalalgázó | |||||
Algaevő csíkhal;"aymo" | |||||
ALBÍNÓ algaevő csíkhal;"aymo" | |||||
Őves díszcsík | |||||
Tigris botia | |||||
Szkunk botia v. csapatos díszcsík | |||||
Vörösfarkú v Kék botia | |||||
Termetük közepes, erős fogazatuk mindenevő mivoltukat mutatja. A természetben sűrű rajokban élnek, mert így jobban el tudnak siklani a ragadozók elől. Az akváriumban is hasonlóan viselkednek, ezért ezeket a halakat jobb nagy medencében tartani, de általában nyugodtan együtt tarthatók más, különböző színű fajokkal, ugyanis békés természetű, társas lények. Persze van kivétel: pl. a Fekete tetra (Gymnocorymbus ternetzi) hajlamos összeharapdálni a lakótársak úszóit. Legyen a medencében megnyugtató, biztonságérzetet adó dekoráció: sötét színű talaj és felszínen lebegő növények, melyek alatt a halak a legszebb színekben fognak tündökölni. A víz legyen tiszta és oxigéndús: a szűrést úgy állítsuk be, hogy óránként a medence térfogatának 2-3-szorosa legyen. A pontylazacoknak a csapvíz is megfelel, kivéve ha szaporítjuk őket, mert akkor lágyabb és savasabb vízre lesz szükségünk. Neonhal /Lamprocheirodon innesi/. Hazája az Amazonas felső folyásának vidéke. Kimondott csapathal, igazi szépségük csak rajban mutatkozik meg. Testnagyságuk mindössze a 4-5 cm-t éri el. Nagyon alkalmazkodó fajta. Jól bírja az alacsonyabb 20-24 C fokos vízhőmérsékletet. Minden apró élő eleséget szívesen fogyaszt. Serpalazac /Hyphessobrycon serpae/. Hazája az Amazonas vidéke, Paraguay. Testmérete a 4-4,5 cm-t éri el. Tartása különösebb gondot nem jelent, társas akváriumban 22-24 C fokos kristálytiszta, bomlástermékektől mentes, lágy vízben jól érzik magukat. Szívesen fogyaszt minden élő eleséget. Ferdén úszó lazac /Thayeria boehlkei/. Hazája az Amazonas vidéke. Ferde, 45 fokos testtartása és a víz szintje alatti elhelyezkedése, társaságszeretete sok mindent elárul igényeiről. Nagy medencében, lehetőleg kisebb csapatban tartsuk, mert egyedül félénken meghúzódik az akvárium sarkában vagy növényei között. Szívesen fogyaszt minden élő eleséget, de kedvence a szúnyoglárva. A 23-25 C fokos vizet kedveli. Fekete tetra /Gymnocorymbus ternetzi/. Származási helye Paraguay, Brazília és Bolívia vizei. 5-6 cm-es testnagyságot érnek el. Tartásuk könnyű nem igényes hajak. Megfelel nekik a 26-28 C fokos hőmérsékletű víz. Valamint szeretik a növényekkel dúsan benőtt akváriumot. Viszont ne tartsunk együtt olyan halakkal, melyeknek hosszú úszóik vannak, mert ezeket esetleg megcsipkedhetik. Citromlazac /Hyphessobrycon pulchripinnis/. Ennek a 4-5 cm-re megnövő halnak a hazája Brazília. Tartásuk 23-24 C fokos vízben nem okoz gondot. Szívesen fogyaszt minden élő eleséget. Kifejezett csapat hal. Az akvárium méretétől függően legalább 8-10 darabot tartsunk belőle. | |||||
Pontylazacok | |||||
Neonhal | |||||
Fekete neonhal | |||||
Vörös neonhal | |||||
Vörösorrú lazac | |||||
Lovacskalazac | |||||
Kolumbia lazac | |||||
Amanda lazac | |||||
Ezüst baltahasúlazac | |||||
Ibolya lazac | |||||
KOLIBRI hal | |||||
Citromlazac | |||||
Császárlazac | |||||
Gyémánt lazac | |||||
Tányér lazac | |||||
Rózsalazac | |||||
Üveglazac | |||||
Réz lazac | |||||
Serpa lazac | |||||
Izzószemű pontylazac | |||||
Izzófényú pontylazac | |||||
Lándzsafoltú pontylazac | |||||
Lándzsafoltú pontylazac ALBÍNÓ | |||||
Fekete fantomlazac | |||||
Vörös fantomlazac | |||||
Barlangi vaklazac | |||||
Ferdénúszó pontylazac | |||||
Fekete tetra | |||||
COLOR tetra | |||||
A labirintkopoltyús halakra jellemző, hogy kopoltyújukon keresztül csak a szükséges oxigén mennyiségének kis részét képesek felvenni, mivel természetes élőhelyükön ezek a halfajok mocsaras, lápos, nagyon erősen felmelegedő vizek lakói, ahol gyakran a víz oldott oxigéntartalma minimális. A hiányzó oxigénmennyiséget a kopoltyúüreg felső részén található labirintszerv segítségével, a vízfelszín fölötti atmoszférikus levegőből nyerik ki. A labiritszerv, mint nevéből is látszik, olyan mint egy labirintus, ahol a hajszálerek álltal szállított vér nagy felületen érintkezhet a levegővel, és a gázcsere lebonyolódhat. Ebbe a családba tartozó fajok hímjei habfészket építenek a víz felszínére, amelybe az ikrákat rakják, így biztosítják az ikrák számára a megfelelő oxigénellátást, még ha a víz oxigéntartalma erre nem lenne elegendő. Mások szájinkubációval keltik életre és óvják utódaikat, megint mások nagyon hosszú ideig szülői felügyelet alatt tartják a fiatalokat. A legtöbb labiritkopoltyús hal a vízminőséggel szemben igénytelen, ugyanakkor nagyon színpompás. Gyöngygurámi/Trichogaster leeri/.Hazája a Maláj-félsziget, Thaiföld, Szumátra és Borneó. Testmérete eléri a 10-12 cm-t. Szereti a 23-25 C fokos vizet és a dús növényzetet. Mindenevő, nem válogatós.Lehetőleg nagy akváriumban tartsuk őket minimum 150 liter/.Kék gurámi /Trichogaster trichopterus/. Ennek a 10-11 cm-es testnagyságot elérő halfajtának a hazája Szumátra. Mindenevő, Szereti a tiszta, 25-26 C fokos vizet. Testének oldalait két fekete folt díszíti, az egyik a hátúszó alatt az oldalak közepét, a másik a faroktövet. A hím hátúszója kihegyesedő, a nőstényé lekerekített. Sziámi harcoshal /Betta splendens/. Őshazája Szingapúr, Maláj-föld és Thaiföld. A hímek testhossza 8-10 cm-es, míg a nőstények 5-6 cm-es testnagyságot érnek el. A hímek hát-, farok-, farok alatti és hasúszói, erősen megnagyobbodtak, az úszósugarak megnyúltak. A közepesen kemény, 7 pH körüli vizet kedveli. Nagyon melegigényesek. Teljes szépségüket csak 25 C fok feletti hőmérsékleten bontakoztatják ki. Az élő eleséget szívesen fogyasztják. A szúnyoglárva a egyik kedvence. Sokféle színváltozata létezik. | |||||
Labirintkopoltyúsok | |||||
Sziámi harcoshal | |||||
Márvány gurámi | |||||
Kékgurámi | |||||
Arany gurámi | |||||
Gyöngygurámi | |||||
Rubin gurámi | |||||
MÉZ gurámi | |||||
Kobalt törpegurámi | |||||
Leopárd bozóthal | |||||